2022. december 4. és 11-e között gimnáziumunk két pedagógusa (Dékányné Szabó Enikő, Monok Péter) és négy diákja (Kiss Mór Márton, Kriston Áron, Nagy Timea, Szűcs Evelin) vett részt a „Think global, act local across Europe” elnevezésű Erasmus+ projekt soron következő találkozóján, Madeirán. A találkozó fő témái a fenntartható élelmiszer előállítás és az élelmiszer pazarlás mérséklése volt.





Kis magyar csapatunk vasárnap érkezett Madeira legnagyobb városába, Funchalba, ahol az első napot a város és az óceánpart felfedezésével töltöttük.
A projekt hivatalos programja hétfőn kezdődött Canico általános iskolájának felső tagozatos részlegén. A vendéglátó portugál iskola diákjai és tanárai szeretettel fogadták a többi országból érkező (Finnország, Írország, Lengyelország, Magyarország, Törökország) látogatókat. A régi ismerősök – tanárok és diákok egyaránt – örömmel üdvözölték egymást.
A bemutatkozó prezentációk után, a csoportok egy előzetes feladatot teljesítve, kézműves karácsonyi ajándékokkal lepték meg egymást, illetve ismertették az elkészítés módját. Ezt követően Santa Cruz polgármestere fogadta a nemzetközi delegációkat, majd egy kellemes ebéden vehettünk részt a városka egyik szállodájában a városi önkormányzat vendégeként. A délután folyamán látogatást tettünk egy tészta- és kekszgyárban, majd lehetőség volt fürdeni a decemberben is kellemes hőmérsékletű – kb. 22 fokos – Atlanti-óceánban Machico tengerpartján.





Kedd délelőtt először az általános iskola alsó tagozatán tettünk látogatást, és nyertünk némi bepillantást az ott folyó munkába. Ezt követően – számunkra egzotikus – Madeirán termesztett gyümölcsöket ismerhettünk és kóstolhattunk meg. Az iskolai menzán elfogyasztott ebéd után egy banán múzeumot és ültetvényt látogattunk meg Ponta do Sol-ban. A hely nevének jelentésével ellentétben („ahol a Nap lakik”) itt zuhogó eső fogadott bennünket, de ez nem szegte kedvünket, hogy élvezzük a programot. Rendkívül érdekes volt végig követni a gyümölcs termesztésének lépéseit a kis banán palánták elültetésétől a termés szüreteléséig és szállításáig, mindezt a fenntartható termelés jegyében. Ezt a napot Camara de Lobos kis tengerparti éttermében zártuk, ahol madeirai ételspecialitásokat kóstolhattunk meg.
A szerda délelőtt projektmunkával telt. A diákok nemzetközi csoportokban dolgoztak, és az előző nap megismert gyümölcsök héjából, magjaiból kellett kreatív módon egy újrahasznosított terméket előállítaniuk, azt valamilyen formában (prezentáció, szóbeli bemutató) reklámozniuk és „eladniuk”. A következő programpont a „Sea school” meglátogatása volt az óceánparton, ahol sajnos ezúttal nem volt lehetőség a tengeri kajakozás és a SUP-ozás kipróbálására az erős hullámzás miatt, de újdonság volt megtudni, hogy a madeirai iskolásoknak ilyen típusú „iskolai órák” is a tanterv részét képezik. Ebéd után gyalogtúrát tettünk a Garajau hegyen lévő Krisztus szoborhoz, ahonnan a végtelennek tűnő óceán lélegzetelállító látványa tárult elénk.





Csütörtökön egész napos kirándulásra invitáltak minket portugál vendéglátóink – csodálatos helyekre látogattunk a tengerparton és a hegyekben: elbűvöltek minket Porto Moniz lávamedencéi és a hegyekből lezúduló vízesések is. A napot és a találkozó hivatalos programját Funchal egyik éttermében egy közös búcsúvacsorával zártuk. Öröm volt látni, hogy a nemzetközi csapat tagjai között olyan kötődések, barátságok alakultak ki a néhány nap alatt, hogy a búcsúzás során még könnycseppek is csillogtak a szemekben. A diákok nem csak a hivatalos programok során kommunikáltak egymással, hanem a szabad idős tevékenységek során is keresték egymás társaságát.




Pénteken a csapat egy része már hazautazott, de a lengyel és ír résztvevőkkel mi még meg tudtunk szervezni néhány közös programot: felvonóval felutaztunk a Funchal fölé emelkedő Monte hegyre, ahol egy fantasztikus trópusi botanikus kertet látogattunk meg, valamint leróttuk tiszteletünket a Madeira szigetére száműzött, utolsó magyar uralkodó, IV. Károly sírja előtt. A hegyről egy madeirai speciális „járművel”, vesszőfonatból készült tobogánnal száguldottunk le, nem kis izgalmakat átélve a kanyarok és a mellettünk közlekedő autók közelsége miatt. Szombaton katamarán-túrára utaztunk az óceánon, és abban a szerencsében volt részünk, hogy egy időre egy delfin csapat is a hajó mellé szegődött. Óriási élmény volt látni a vízből kiugráló vízi emlősöket ilyen közelről a természetes közegükben.



Vasárnap kissé fájó szívvel vettünk búcsút Madeirától, amelyet az „örök tavasz szigetének” is neveznek. Nehéz volt magunk mögött hagyni a kellemes 22 fokos, napsütéses időjárást és visszacsöppeni a ködös, hideg magyarországi télbe. A közös emlékek felidézése azonban gondolatban bármikor visszarepít bennünket a gyönyörű portugál szigetre.
Dékányné Szabó Enikő