Ahogy visszatértünk az őszi szünetről, már a szalagavató közvetlen előkészületei határozták meg a hetet a gimnáziumban. A KLG ezt a nagy hagyományú rendezvényt évek óta november második hétvégéjén tartja meg a tiszafüredi városi sportcsarnokban.

Egy nyolc-évfolyamos („A”) és két négy-évfolyamos („B”és „C”) osztály tanulói készültek már a tanév eleje óta a nagy napra. Táncpróbák, ruhaválasztás, meghívók, szépítkezés, fényképezkedés és sok egyéb szervezés gyarapította a mindennapi teendőik sorát, a rendező 11. évfolyam osztályai pedig a technikai háttérmunkálatokat végezték.

 November 11-én 16 órakor felharsantak a fanfárok, jelezve az ünnepség kezdetét.

Rendezvényünket megtisztelték jelenlétükkel a városi és járási hivatalok elöljárói is. Először Dr. Pásztorné dr. Vass Anikó intézményvezető köszöntötte a végzősöket, valamint Sági Istvánnak, a Karcagi Tankerületi Központ igazgatójának köszöntő szavait is az intézményvezető közvetítette.  Fazekas Sándor miniszter úr is levél útján üdvözölte a maturanduszokat.

A tizenegyedikesek  képviseletében Nagy Janka (11.A) mondott köszöntő verset. Ezt követően a tanári kar és osztályfőnök-társai nevében Szabóné Gyöngy Gyöngyi tanárnő szólt az egybegyűltekhez, de elsősorban a végzős diákokhoz. Visszatekintett az eltelt évekre, a közös élményekre; összefoglalta, mit jelképez számára a kis szalag. Beszélt a szülők és nevelők köszönetet érdemlő támogatásáról, majd a közeledő fontos megméretésről, az érettségiről. Idézett a versből, melyet tanítványa, Szabó Roland (12.B) írt a végzősöket foglalkoztató gondolatokról, s amely verset ezután egészében is meghallgathattuk osztálytársa, Szegedi Enikő  előadásában.

 Következett a szalagtűzés. A három osztályt az osztályfőnökök, Bodnárné Földi Zita, Szabóné Gyöngy Gyöngyi és Tudeszéné Pallagi Erika tanárnők vezették a színre, s ők tűzték fel az iskolánk nevét és az itt töltött éveket rögzítő szalagocskát. Sokak számára az eltűnődés és a meghatódás perceit jelentette ez az esemény az „átlényegült”, stílusosan dekorált teremben, amit az előző évhez hasonlóan Bodnárné Földi Zita tervezett meg , és a tizenegyedikes lányokkal rakott föl a bordó dekorációkra.

Miután a 11. évfolyam tanulói is átnyújtották végzős társaiknak az iskola szép emléklapját, elsötétedett a terem, s a kis mécsesek mozgó fényei egyszer csak a KLG nevet rajzolták ki, a karzaton ülők számára jól kivehetően. E katartikus pillanat megszületését elismerő tapssal fogadták a vendégek. Így zárult az ünnepélyes első rész, s mindenki érdeklődve várta a táncbemutatókat, amelyek a hajdani egész estés szalagavató bálok örökségeként hagyományozódtak a mai végzős diákokra.

 Gyönyörködhettünk a táncprogram során méltóságteljes palotásban, andalító, légies keringőben, modern néptánc-koreográfiában. Nagy elismerés illeti mindhárom tiszafüredi táncpedagógust, Árvai Zsigmondot, Nagy Csabánét és Nagy Csabát, akik évről évre kigondolják és betanítják e „nyitótáncokat”. Sikerült egészen új elemekkel fűszerezni a népszerű palotás és keringő melódiáit és mozdulatsorát, s újszerű, kellemes élményt jelentett a modern népzenei feldolgozásra készült csoporttánc is. Öröm volt ránézni fiataljainkra. Helyesek, mutatósak voltak a különféle táncöltözékekben, s büszkén élték meg, hogy most ők a főszereplők. Az idei év újdonsága volt a 12.A osztály palotás táncában, hogy az ismétlésben bekapcsolódott  osztályfőnökük, Bodnárné Földi Zita és férje, Bodnár Gábor is. A hálás közönség többször is vastapssal fejezte ki tetszését.

Az ünnepeltek ezután egy szál virággal szüleiket keresték meg, így köszönve nekik e szép estét. A rendezvény zárásaként a táncosok még lehetőséget kaptak arra, hogy felkérjék egy-egy szerettüket, végül családias gratulációk és fényképezkedés forgataga töltötte be a csarnokot.

Felejthetetlen középiskolai élmény marad mindez a maturanduszok számára.

Mi, a tanáraik is gratulálunk, és jó egészséget, sikeres további helytállást kívánunk!

 

(MZE)