Az NTP-MTTD-18-as sz. „Energia kicsiben és nagyban – nagyapáink és unokáink használatában” c. projekt egyik része a szélenergiával foglalkozik. Ha röviden áttekintenénk az elmúlt hónapok „szeles” tevékenységeit, első „stációnk” a nemrég felújított kunhegyesi szélmalom megtekintése volt szeptember 25-én. A helyi idegenvezetőnk, Szentpéteriné Lévai Mária, a Kunhegyes Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény igazgatója hasznos információkkal látott el a malom történetével kapcsolatosan. Ugyanakkor bemutatta a malom főbb részeit és elmagyarázta annak működési elvét is. A következő foglalkozásaink októberben az iskolánk kémiatermében zajlottak, ahol Kocsis Olivér (11.B) és Sinka Melinda (11.A) előadásaiban betekintést nyerhettünk a szélenergia múltjába és jelenébe, majd Kiss Dóra (11.A) és Sólyomvári Soma (11.C) érdekes beszámolókat tartottak a különböző típusú szélmalmokról.

„Szeles” tevékenységeink csak az újévben folytatódtak a szélturbina-modell beszerzése után. Külön köszönetet szeretnénk tolmácsolni Csontos Józsefnek (11.C) és édesapjának, kik biztosították számunkra a megfelelő „szelet” a működtetéshez: adományukkal iskolánk egy tökéletes „szélforrással” lett gazdagabb. A gyakorlati foglalkozás során a szélturbina modell volt a főszereplő: elméleti bemutatása után (Sinka Melinda, Kiss Dóra), méréseket végeztünk el a modellel Rajnai Bence irányításával (12.A). A szélturbina az elektromágneses indukció alapján működik. Annak lényege, hogy egy tekercsben mozog egy mágnes, amely a turbina törzsében található. a forgó részben található a mágnesrúd, ami a lapátok segítségével forog. Az itt termelődő áramot a turbina tartóoszlopában lévő vezeték elvezeti a talphoz, amelyhez csatlakoztatva a villogó lámpákat szemléltetni tudjuk a keletkező váltakozó áramot. Ennek az áramnak az erőssége a különböző lapátok használatával és azoknak különböző dőlésszög beállításával változtatható. Háromféle lapátunk van: teljesen sík, enyhén ívelt és ívelt kialakítású. Végül a kísérletekből kiderült, hogy a legtöbb áramot az enyhén ívelt és a teljesen sík lapát produkálta a közepes 28 °-os dőlésszögnél.

A kapott mérési eredményeket rögzítettük egy Excel táblában, majd grafikonon ábrázoltuk a mért eredményeket. A turbina működését animáció készítésével szemléltettük. A téma zárásaként az adatokat kiértékeltük és megfogalmaztuk a következtetéseinket. Meggyőződésem, hogy „a szeles tevékenységek” mindnyájunk ismereteit gyarapították e nagyon természetbarát energiaforrással kapcsolatban.

Rajnai Bence 12.A

Gyenge László István

reál munkaközösség