2019. névember 2. és 7. között a Read, count and Play nemzetközi Erasmus+ együttműködési pályázat keretében a portugáliai Madeira szigetére látogathattunk. Az utazáson intézményvezetőnk, Dr. Pásztorné dr Vass Anikó, Monok Péter, és 5 diák, Pásztor Fanni Miléna, Ujvári Zsombor, Józsa János Zoltán, Kiss Liliána és Kovács Eszter vett részt.

Madeira szigetén, a Cristiano Ronaldo repülőtéren már várt minket a portugál koordinátor, Alexandra, aki elvitt minket a szállásunkra. Délután szabadprogram keretében ismerkedtünk meg a főváros, Funchal nevezetességeivel. Az első vacsorán már találkoztunk a többi résztvevő csoporttal is.

Vasárnap egy libegővel utaztunk fel a Funchal felé magasodó hegyre, Monte-re, ahonnan bámulatos kilátás tárult elénk. Itt a Tropical Palace Gardens-t tekintettük meg, tele érdekes fákkal és virágokkal a világ különböző trópusi országaiból.

A délután folyamán egy buszos kirándulásra indultunk, aminek során elutaztunk egy pazar kilátóponthoz a sziget déli részén (Cabo Girao), majd átszeltük a szigetet, megálltunk Encumeada-n, 1007 méter magasan, ahonnan Madeira északi és déli részét is beláthattuk. Majd továbbindultunk Sao Vicente-re. Itt a tengerparton megvizsgáltuk a különbséget az északi és a déli rész között.

A hétfői napot az iskolában töltöttük. A koordinátorok megbeszélést tartottak a közelgő projekteseményekkel kapcsolatban, a diákok pedig különböző tevékenységekben vettek részt. Az „icebreaker” feladatok után robotokkal tanultak a programozás alapjairól, majd pedig kövekre festettek verseket. Később papírsárkányokat készítettek, amelyeket szintén versekkel díszítettek. Megismerkedtek a portugál oktatási rendszer sajátosságaival, körbesétáltak a hatalmas iskolában, megtekintették a konyhakertet és a sportpályákat is. A délután folyamán verses előadások következtek. Minden nemzet bemutatott egy-két verset a saját nyelvén és angolul is. Nekünk Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményére esett a választásunk, valamint egy ír verset is prezentáltunk.

Kedden ismét buszra szálltunk és a kellemes 25 fokos hőmérsékletből felutaztunk 1800 méter magasra, Madeira legmagasabb pontjára, ahol csupán tíz fok és szitáló eső fogadott minket. Megtapasztalhattuk, hogy milyen érdekes a sziget éghajlata: az egyik részen szubtrópusi klíma van, 40 kilométerrel arrébb pedig hegyvidéki éghajlat.  Akinek kedve volt, egy levada (vízszállító csatorna) melletti sétán vehetett rész, ahol egy gyönyörű kilátópontra, Ribeiro Frio-ra juthattunk ki.  A hegyeken átvágva Machico öbölhöz jutottunk, ahol visszatért a kellemes hőmérséklet. Itt az aranybarna, Afrikából importál homokon pihentünk, a védett öbölben fürödtünk. (A sziget tengerpartjain a legtöbb helyen csak kő, illetve fekete homok van, mivel a sziget egy vulkáni képződmény). Ugyanezen a napon ellátogattunk még a Canical-ban található bálnamúzeumba, ahol a környezetvédelemre, ezen belül a bálnák esztelen pusztítására hívták fel a figyelmet. A diákok különböző kísérletek segítségével érthették meg a természet néhány törvényszerűségét, valamint az ember által végzett romboló munka hatásait.

Az utolsó együtt töltött napon megismerkedtünk Madeira történelmével a Story Centre Museum segítségével, majd végigsétáltunk Funchal óvárosának utcáin, ahol  számtalan művészi rajz, festmény borítja a házak falait. Rácsodálkoztunk azokra a soha nem kóstolt a trópusi gyümölcsökre, amiket a kiskereskedők árultak, majd kisétáltunk az óceán partjára, hogy vízi sportokon vegyünk közösen részt: a tanulók választhattak a tengeri kajak és a SUP között.  Ebéd után a közeli parkba mentünk át, ahol csapatépítő tevékenységek várták a diákokat, valamint a hétfőn készített papírsárkányokat is ki lehetett próbálni. Az estét egy hajókirándulás zárta, aminek keretén belül a sziget déli részét tekinthettük meg a naplementében.

 

Mind a diákok, mind a tanárok életre szóló élményekkel tértek haza.

Tiszafüred, 2019. november 11.

Monok Péter