Az emberek társadalmi érzékenyítése minden korban minden helyen és persze minden életszakaszban fontos szerepet játszik, hogy a számukra idegen, meg nem értett dolgokhoz egészséges gondolkodással és tiszta rálátással viszonyuljanak. Hogy ez megvalósulhasson, fontos az oktatásba is beépíteni. A Szociális kompetencia fejlesztése, Fogyatékossággal élők, SNI diákok iránti érzékenyítés című pályázatunkkal is az a célunk, hogy a gyerekek az egyes társadalmi csoportokhoz és jelenségekhez (idősek, fogyatékkal élők, hátrányos helyzetűek stb.) elfogadóbban tudjanak hozzáállni.

Gimnáziumunkban kiemelten fontosnak tartjuk a szociális kompetencia fejlesztését. Keressük az eszközöket, hogy tanulóinkból nyitott, empatikus és segítőkész felnőttekké nevelhessük. Megfigyelhető, hogy az iskolában csak azok a gyerekek boldogulnak megfelelően, akik testi és szellemi érettségük mellett a szociális készségek terén is megfelelően fejlettek.

2018.10.15-én különféle tanórán kívüli program segítséggel próbáltuk a tanulóinkat érzékenyíteni, a szociális készségüket fejleszteni. Programunk nyitányaként Sánta Daniella 9.A osztályos tanuló előadásában hallgathattuk meg Juhász Gyula Betlehemi üzenet a vakoknak című versét, majd az intézményvezető megnyitó beszédét követően az egri Vakok Integráló és Sportegyesületének két tagja beszélt a látássérült létről és a csörgőlabda jelentőségéről. Őket követte Komlósi Andrea, tiflopedagógus előadása, aki később interaktív beszélgetés során is lehetőséget adott a diákok számára, hogy kérdéseiket feltegyék a témával kapcsolatban. A közösségi programunkat nem véletlenül szerveztük erre a napra, hiszen Október 15. – A látássérültek nemzetközi napja, másik elnevezése A fehér bot napja. A nemzetközi nap célja a közvélemény figyelmének felhívása a vakok és a gyengén látók sajátos helyzetére, keresve gondjaik megoldásának lehetőségeit, a társadalomba való teljesebb értékű beilleszkedésük útját.

 

Többször is készültek olyan felmérések, amelyek a társadalom ép tagjainak a különböző fogyatékos csoportokhoz való viszonyulását vizsgálta. Kiderült, hogy a legpozitívabban a látássérültekhez viszonyulnak. A felmérések pozitív mérlegének ellenére a látássérültekkel szembeni előítéletek mélyen élnek a társadalomban. Információink kb. 90%-át vizuális élményeinkből nyerjük, így természetes, hogy csak nagyon nehezen tudjuk elképzelni, miként lehet a kép, a látvány, azaz a látás nélkül létezni.  Az előítéletek megszüntetésében, a tudat formálásában nagy szerepet játszhatnak ilyen iskolai programok, hiszen elsősorban azoknak a szemlélete változik, akik személyes kapcsolatba kerülnek vak és gyengénlátó emberekkel.

Gyakran hangoznak el a vak ember számára “ostoba” kérdések: pl. hogyan főz? hogyan vásárol be? Természetesen ugyanúgy, mint aki lát, csak másféle információk (hallás, ízlelés, szaglás, tapintás) alapján, ha pedig kell, látó segítséget kérve. A társadalom látó tagjai azon is megrökönyödnek, ha egy vak televíziót néz, moziba és színházba jár. A látássérültek számára mindez teljesen normális, hiszen a hallott információkból az agy alakítja ki a képet.

A diákok empatikus készségének fejlesztése céljából Láthatatlan mindennapok címmel a 011-es teremben kipróbálhatták, hogyan lehet látássérültként öltözni és étkezni, a 005-ös teremben sminkelhettek és olvashattak „vakon”. A 006-os teremben a látássérültek életét megkönnyítő eszközöket próbálhattak ki diákjaink, úgymint fehér bot, Brei írógép, nagyító, stb. A testnevelés teremben a csörgőlabda bemutató és meccs volt a legnépszerűbb, melyet az egri Vakok Integráló és Sportegyesületének tagjai vezettek le. A földszinti folyosón elhelyezett paravánokon megtekinthetőek az osztályok által készített plakátok, illetve a tiszafüredi református EGYMI diákjai által készített alkotások.

Köszönet a program megvalósításához nyújtott segítségéért a Vakok Integráló és  Sportegyesületének,  Komlósi Andreának, Gőz Andreának és Batki Brigittának.

A rendezvényen készült képeket megtekintheti a galériánkban.

Dr. Pásztorné dr. Vass Anikó

intézményvezető/a pályázat kidolgozója