Rendkívüli eseményre került sor 2016.május 28-án a tiszafüredi Nemzeti Étteremben.

Ballagásának 44. évfordulóját ünnepelte meg a Kossuth Gimnázium 1972-ben végzett IV.A osztálya. Ők azok, akik egykori osztályfőnökük, Puskás Lajos tiszteletére 2006-ban díjat alapítottak, s az idei ballagáson zajló 10. díjátadás ösztönözte őket a mostani rendhagyó osztálytalálkozó megszervezésére. Úgy gondolták, ezúton köszönik meg középiskolájuk jelenlegi vezetésének és tantestületének az együttműködést, valamint a díjazottjaik oktatásában és nevelésében felmutatott, tiszteletre méltó pedagógiai munkát.

Természetesen jelen volt az ösztöndíj névadója, Puskás Lajos, valamint az ünneplő osztály két meghatározó tanára, Dr. Harka Ákos és Galambos Sándor. Meghívták Dr. Vadász István múzeumigazgatót is, mert a Kiss Pál Múzeum „befogadta” megőrzésre a Szűcs Imre által tervezett és készített eredeti plakett fém másolatát. Ennek kicsinyített mása az évente átadott díj.

Nagyra becsültük annak idején a díjalapítás gondolatát, s köszönjük évről évre, hiszen mindig adódik olyan tanítványunk – alkalmanként több is! –, aki különösen érdemes egy ilyen kitüntetésre.

Az este folyamán elhangzott köszöntőkben kifejezésre juttatták az osztály képviselői, hogy ők ugyan szívesen gondozzák a Puskás-ösztöndíjat a továbbiakban is, de örömmel vennék, ha követőik akadnának, illetve – életkorukra tekintettel – átadhatnák a stafétát idővel más csoportoknak.

A díj alapítása több szintű örömforrás számukra. Látják, hogy az eddigi jutalmazottak az érettségi utáni eredményeikkel és életútjukkal is igazolták: érdemesek voltak a támogatásra, jó helyre került a pénzösszeg. Másrészt új erőt vitt a közös vállalás az osztálytársak kötődésébe, szorosabbá és rendszeresebbé tette a kapcsolatukat.

Igen tartalmas kiadványt is készíttettek erre az alkalomra a szervezők, amellyel megajándékoztak minden jelenlévőt. Mivel a gimnáziumi években a biológia-kémia tagozaton meghatározó tanárszemélyiség volt számukra Dr. Harka Ákos tanár úr, őt kérték föl, hogy előszót írjon a kis kötethez. Az egykori ballagási tablót követően az osztálynévsor rendjében nyilatkoznak a tanulók, miként vélekednek a díjalapításukról és annak eredményességéről. A tíz díjazott fényképével és hajdani osztályfőnökeik jellemzésével folytatódik a bemutatás, továbbá néhány személyes interjúval, beszámolóval.

Felemelő érzés végiglapozni, bárhol beleolvasni e könyvecskébe! Az emberi értékek tisztelete, a művelődés fontosságának belátása, a felelősségtudat és az alma mater iránti szeretet sugárzik a lapokról.

A vendéglátást mi, a mai tantestület tagjai egy kis „nosztalgiafüzettel” és diákjaink műsorával köszöntük meg. Elismerést érdemel az ének, gitárjáték, szavalat és prózamondás alkotta összeállítás színvonalas előadása, élmény volt mindnyájunk számára.

A vacsorát kellemes beszélgetés közepette fogyasztottuk el, majd sor került a marcipán-emlékplakettel díszített ünnepi torta felszeletelésére, kiosztására.

A desszert után többségünk elköszönt kedves vendéglátóinktól. Hagytuk, hogy az est további részében végre egymásnak örüljenek, s a maguk örömére elevenítsék föl az ifjúkort. Köszönjük az osztályközösségnek, hogy létrehozták értékes díjukat, s ennek évfordulóján együtt tölthettük ezt a lélekemelő estét.

                        (MZE)